AZ 1870-ES ÉVEKET IDÉZŐ TÁJHÁZ BŐVÍTÉSE CSŰRREL, ÉS AZ 1940-ES ÉS 1950-ES ÉVEKET IDÉZŐ LAKÓÉPÜLET KIALAKÍTÁSA

Feltehetően a XIX-XX. század fordulóján épült lakóház a többszöri átépítés után nyerte el mai alakját. A hagyományos háromosztatú házra jellemző alaprajzi elrendezéshez kettős istálló-kamra helyiségek kapcsolódnak. A lakóház bejárat mély eresz alatt nyílik, jóllehet emlékezések az egykori állapotot tornácos kialakítással említik. Az épület felett kontyolt nyeregtetőbe az istállóajtó közelében szokványos méretű szénapadlásajtó - tetőkiemelés csatlakozik.

A kertben egyszerű zöldtakaró, fenyőfélék és lombhullató faállomány található. A telek határán betonoszlopokra szerelt, fonatos drótkerítés húzódik. A lakóépülethez, a csűrhöz egy-egy kétszárnyú kertkapu vezet.

Csűr és pince

Az egyterű, földszintes csűrépület a korábbi tájház felőli kerítés mentén áll. Az épületben utólag kamrát alakítottak ki. Az épület alapfalazatai helyi – környékbeli kőfalazatok. A hagyományos faszerkezetű vázra állított fedélszék, csurgó ereszképzéssel készült. A csűr toldalékát karbantartás jellegű állagóvás során sajtolt cserépfedéssel látták el. Külön említést érdemelnek az ácstokos, egyszerű szerkesztésű deszkakapuk és vasalataik.